Sellye vendégház, szállás kiadó
Ormánság, Dráva
Sellye vendégház, szállás kiadó
Sellyei strand területén szállás kiadó
Vendégház a thermálfürdő területén kiadó

Sellye és az Ormánság bemutatása

Sellye, az Ormánság központja

Sellye, légifotóElnevezései

Sellyének horvátul több elnevezése is létezik. A hivatalos alakja a Šeljin, míg Šejin alakot szalántaiak használták.
Régi magyar neve a Sőlle.

Fekvése

Baranya megyében, Szigetvártól délre, az Ormánságban Bogdása és Csányoszró között fekvő település.

Története

Első említése 1292-ben történt Sylle néven (Sőlle). Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben a törökök felgyújtottak és elfoglaltak az ellenállás letörése végett. 1689-ben szabadult fel a törökök alól. 1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár elkezdte építeni a Carolina vontatót, az első dunai gőzhajót. A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szlatinát Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányba is lehetett vasúton utazni. A Pélmonostor irányába vezető vasútvonal vonalát a meghúzott trianoni határok miatt később módosították, és Pélmonostor helyett Villánynál csatlakozott az eszéki vonalhoz. Ma már csak Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás. A település a Sellyei járás székhelye volt az 1950-es járásrendezéstől 1963 végéig. 1997-től város.

Draskovich-kastély, SellyeNevezetességek

  • Draskovich-kastély (barokk, 18. századi)
  • Arborétum (az 1760-as évektől)
  • Katolikus templom és plébánia
  • Református templom és parókia
  • Ormánsági Múzeum (népi talpasház, népi életmód)
  • Sellyei Termálfürdő: 38 fokos víze káliumot, nátriumot, ammóniumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz - igen magas koncentrátumban. A medencék mellett csónakázótó is található.

Testvérvárosai

  • Gnas, Ausztria
  • Grubišno Polje, Horvátország

forrás: wikipedia.hu

Ormánság, a talpas falvak hazája

Az Ormánság, vagy Ormányság tájegység Baranya megyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései az 1868 lakosú Vajszló és a 2941 lakosú Sellye.

Az Ormánság Magyarország dél-nyugati részén, a Dráva folyó partján, Baranya megyében található és 45 bűbájos, takaros kis falu alkotja. És, hogy meddig tart ez a táj? Pontosan ott ér véget, ahol az emberek már nem a tájra oly jellemző, hagyományos főkötőt és szoknyát viselik. A Dráva folyó árterületéből kiemelkedő dombokat hívták itt ormáknak. A gyakori áradások miatt ezekre a magaslatokra épültek a falvak, és ezekről kapta a táj is sajátságos nevét. Itt kicsit lassabb az élet, mint máshol: nincs akkora forgalom, nincs annyi multi cég, nincs szmog vagy annyi stressz. A táj és lakói féltve őrzik magukban hagyományaikat. És, hogy mit érdemes megnézni ezen a vidéken? Lehet, hogy még sosem hallottuk Okorág, Sellye, Drávafok, Kemse-Zehipuszta, Vajszló, Drávaiványi, Kórós, Kovácshida vagy Adorjás nevét, pedig érdemes megjegyezni ezeket az elsőre kicsit idegenül csengő neveket!

Sellye, légifotó

Azt mondják, hogy Sellye az Ormánság fővárosa. Tény, hogy 2000 főt is meghaladó lakosságával magasan kiemelkedik a környékbeli icipici falvak közül. A sellyei uradalom 1800 körül került a Draskovich család tulajdonába. Kihagyhatatlan a család egykori rezidenciája, a barokk stílusú Draskovich-kastély és az ahhoz tartozó park, amit a család kezdett el kialakíttatni, és mára a Dél-Dunántúl legjelentősebb arborétumává vált. A kastélyban ma diákotthon működik. Vagy itt van például a Sellyei Ormánsági Múzeum és a talpasházak. A házakat a gyakori árvizek miatt kellett „talpakra állítani”. Ez azt jelenti, hogy az épületeknek itt nincs valódi ásott alapja: faragott tölgyfa gerendákra építették azokat. Ha árvíz volt, vagy a család elköltözött, akkor a házakat görgők segítségével egyszerűen csak odébb vontatták. A kiállításon bekukkanthatunk egy eredeti berendezésű ormánsági házba. Megismerhetjük azokat az eszközöket, melyeket a helyiek nap mint nap használtak. Megcsodálhatjuk a tájra oly jellemző szépséges, kék és piros színű szőtteseket, valamint a mesterien faragott és díszített bútorokat. A múzeum galériájában időszaki kiállítások kapnak helyet. Biztosan mindenki látott már fotót az Ormánságra annyira jellemző kazettás templombelsőről, csak esetleg nem tudta, hogy hol találhatóak. A mennyezeten kis fa kazettákban csodaszép, temperával festett festmények rejtőznek, melyeken számos magyar jelképet is felfedezhetünk. Igazán szép a sellyei református templom, de érdemes megcsodálni a drávaiványi, kórósi, adorjási és kovácshidai kazettás mennyezeteket is. Sellyén bóklászva feltétlenül keressük meg a Malom épületét, a Pásztorházat és a Városházát is. Igazi érdekesség, hogy 1817-ben Sellyén készült a Duna első gőzhajója, a Carolina.

Menjünk el Bogdása-Körcsönyepusztára, ahol a termálvizű tó olyan magas hőmérsékletű, hogy még Afrikában őshonos halfajták is élnek benne. Nézzük meg a Fodor Kúriát Drávafokon, a Kodolányi Múzeumot Vajszlón, Kis Géza lakóházát Kákicson vagy az ősi nyugalmat árasztó vályog présházakat Hegyszentmártonon, Diósviszlón és Csányoszrón! A Dráva felett Zaláta és Drávasztára között húzódik a Draskovich gróf építtette vasúti híd. Aki kíváncsi a Dunántúl déli részének leghosszabb ilyen hídjára az ma kerékpárral hajthat fel rá. Az itteniek hihetetlenül kedves ö-ző nyelvjárással beszélnek és még ma is népviseletben köszöntik ünnepeiket. A nők ilyenkor fehér vászon szoknyát és rövid imögöt viselnek, melyre egy bő ujjú, nagy imögöt is rávesznek. A szoknyára a fiatalok színes, az idősebbek fehér kötényt kötnek. A színeknek fontos szerepük van: a fiatal lányok főkötője piros, de ahogy telik az idő kékre, zöldre, majd fehérre változik. A férfiak imögöt, pruszlikot és bő gatyát hordanak. Talán nem sokan tudják, hogy ezen a vidéken nem kell meglepődni, ha egy temetésen senki sincs feketében: itt ugyanis az emberek fehérben gyászolnak. Ez a szín jelképezi a lélek halál utáni megtisztulását.

A falvak nagy része a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található: igazi, vadregényes, kalandos táj ez, teli izgalommal és bűbájjal. Sok különleges állat és növény él itt. Sétánk során láthatunk nyárligeteket, tölgy-kőris-szilfaligeteket, szlavóniai tölgyet, magyar kőrist, rekettyést, vízililiomot és vízigesztenyét. A fák között fekete gólyát, kopasz fejű réti sast, fekete kányát, sólymot, nádfarkast és jégmadarat pillanthatunk meg. Él itt egy igazi kuriózum is: a sellyei szarvas, melyet Draskovich gróf tenyésztett ki és csak ezen a területen található meg. Bebarangolhatjuk ezt a tájat biciklivel, vagy lóháton, és ha kedvünk tartja akár horgászhatunk is a Drávában. De vigyázat! A folyóban tilos fürdeni. Hacsak nem szánjuk rá magunkat és ruccanunk át Horvátországba, ott ugyanis ez nem törvényellenes. Itthon ezen a folyón még csónakázni is csak külön engedéllyel lehet.

Hát ez lenne az Ormánság, amivel a legtöbbünk csak keresztrejtvények vízszintes, vagy függőleges soraiban találkozott. Sokaknak ezek a települések csak unalmas kis falvak, de valójában ez a világ egy kis magyarországi csoda, egy darabka itt maradt múlt. Itt járni olyan, mintha az ember egy régi dobozt nyitna ki és mélyen a tüdejébe szippantaná régmúlt illatát. 

forrás: www.kihagyhatatlan.hu